Üdvözöllek a Programozói produktumok oldalon!

Létrehozva: 2021.10.14.
Módosítva: 2022. March 18. 09:30:42.

Programozási produktumok bevezetés.
A program sebessége.
A program mérete.
A program optimalizálása.
Rizsa vs. példa/minta kód.
Amikre "büszke" vagyok - vagyis ki vagyok én?

Bevezetés

Ezen az oldalon lesznek az ilyen témák. Sajnos az eredeti helyéről törölték. De sebaj!!! Itt pótolom.

A program sebessége.

Erről a hozzászólásról jutott(ismét) eszembe a program sebessége. Erre a hozzászólásomra csak úgy jöttek az enyhén szólva "leszóló" hozzászólások:
Link 1
Link 2
Azért, mert azt mertem mondani, hogy a C# játékszer a C-hez képest. Itt meg ASM-ról van szó, nem is C-ről. És nem tolonganak az ilyen leszóló hozzászólások, mint amik az én hsz-eimre jöttek. Hát hiába... Nem mind1, hogy ki mondja. Ha én mondom, akkor baromság. Ha más mondja, akkor max. csak finoman kiegészítik, vagy(mint a konkrét esetben) hozzá sem szólnak a "megmondó" nickek. Hát ilyen kétszínű/kettős mércével mérő/gerinctelen nickek(is) vannak a fórumokon...
A sebességgel kapcsolatos általános álláspontom az, hogy ha 100%-nak vesszük a leggyorsabb elkészíthető programot, akkor, ha ahhoz képest:
2-3%-al lassabb, az jó.
4-7%-al lassabb, az megfelelő.
8-10%-al lassabb, az elfogadható.
több, mint 10%-al lassabb, az elfogadhatatlan. Legalábbis nagyon alacsony elvárásnak kell lenni, hogy ezt is elfogadhatónak tudjuk minősíteni.
Amikor tényleg a kritikus sebességre kell koncentrálni, akkor ellentmondásba(kognitiv disszonancia) keveredek magammal. Ugyanis struktúrált/OOP/eseményvezérelt nyelvekben(így a C/C++-ban is) kategorikusan goto ellenes vagyok. Viszont az tény, hogy a goto-val gyorsabb programot lehet írni. Általában ez kevésbé jelentős gyorsulás. De ha még ez a kicsi időveszteség is számít, akkor én a C/C++-ban alkalmazott assembly kód híve vagyok. Ott ugyebár nincs goto utasítás, viszont a J* utasításokkal oda ugrálunk, ahová csak akarunk. És ezáltal gyorsul a programunk. De az nagyon ritka, hogy órajelek számítanak. C#-ban(Vb.Net-ben meg főleg) lehetetlen kritikus sebességű kódot írni(sőt, néha örülhetünk, ha az általam általában elfogadható 10% alatt maradunk). Ezt tudomásul kell venni. Ezért írtam, hogy a C# játékszer a C-hez képest(sebesség szempontjából).
Na meg persze algoritmustól is függ a sebesség(nem kicsit, nagyon! - hogy egy klasszikust idézzek). Lásd itt. Ugye milyen "érdekes", hogy az egyetemi jegyzetben a lehető leglassabb/legbonyolultabb algoritmus szerepel?!
Ennek az algoritmusnak hosszú története van. A végeredmény C-ben itt látható. Sztem. ezt a futási időt már nem lehet számottevően csökkenteni. Ezt az algoritmust már 8 éve leírták(legalábbis én ezt találtam meg, korábbit nem). Legutóbb kovisoft az itcafe.hu-n írta le. Én csak optimalizáltam egy icipicit. Természetesen egyiket sem lehet megtalálni(legalábbis nagyon fel kell túrni értük a google-t).
Kapcsolódó irományaim:
Link 1
Link 2
Utoljára frissítve: 2021.10.18.

Vissza az elejére.

A program mérete.

A "Hello world!!!" szöveg kiiratását követően új sorban egy billentyű leütésre befejeződő programot vettem alapul(form esetén egy button-ra kattintással irattam ki a szöveget). A régi szép időkben ez assemblerben .com program generálásával 29 byte volt.
Egy mostani C# programmal Console alkalmazással 4608 byte.
Ugyancsak mostani WinForm-al 7680 byte.
Ugye milyen komoly fejlődés az utóbbi kb. 30 évben?!
De említhetném azt is, hogy egy teljesen üres .docx file 11937 byte.
Azt sem igazán értem, hogy miért terjedt el, hogy szinte minden alkalmazást a telepítővarázslóval kell telepíteni. Az általam írt alkalmazásokat úgy készítettem el, hogy telepítés nélkül használhatók legyenek. De ne az én alkalmazásaimat nézzük. A Sysinternals bebizonyította, hogy minden érzékeny dolgot is meg lehet telepített program nélkül is csinálni.
Mintha mindennel az lenne a cél, hogy minél nagyobb programok(dokumentumok) készüljenek. Erre szoktam mondani, hogy ez a "kényelem ára"! Pl. C#-ban(Vb.net-ben meg főleg) egy kis gyakorlás után pillanatok alatt össze lehet "dobni" egy közepes méretű programot/alkalmazást. Általában igaz, hogy minél rövidebb idő egy programnyelvben összeállítani egy programot(kényelmesebben), annál nagyobb a mérete, és annál lassabb a végső produktum. Természetesen ez általában van így. Pl. azért találkoztam olyannal is, hogy a C# és a C közel egyidőben végzett egy feladattal. De ez nagyon ritka eset. Itt írta egy nick: "mindig van egy robosztus, teljesen tesztelt open source lib ami ezt es tobbet is tud jobban". Egyrészt sztem. nem mindig van így, csak általában. Másrészt úgy látszik, hogy a "programozók" szeretik a robosztus lib-eket használni. Én úgy látom, hogy minden téren majdnemhogy csak a pazarlás folyik, hogy a "senior"-oknak minél kényelmesebb legyen. Még lehetne sok mindenről írni, de valahol abba kell hagyni...

Vissza az elejére.

A program optimalizálása.

Szerintem a program optimalizálása egyértelműen a programozó(k) feladata. A programozók azonban nem így gondolják. A programozók szerint, "Ha az ügyfél pattogósabb programot akar vegyen a gépbe több ramot/erősebb procit/ssd-t (ha nincs)". Vagyis az ügyfél költsön több tízezerrel többet, minthogy a programozók méltóztatnának optimalizálni. Ez is egy felfogás, csak nem tudok vele egyetérteni. Mert gondoljuk csak át, hogy mi az olcsóbb? Ha több ezer/tízezer/százezer/millió gépre költenek több tízezerrel többet, vagy ha a programozók méltóztatnának az általuk alkotott programokat optimalizálni? Szerintem ez utóbbi sokkal olcsóbb lenne.

Vissza az elejére.

Rizsa vs. példa/minta kód.

Természetesen ez a cím csak az olyan esetekre vonatkozik, amit meg lehet kóddal oldani. Tehát pl. nem konfigurációs probléma. Hogy milyen nagy különbség van a kettő között, ahhoz hasonlítsuk össze ezt a hozzászólást és az itt lévő elfogadott megoldást. Míg az első csak rizsázik(dumál) a Dijsktra algoritmusról, addig a második megmutatja, hogy a gyakorlatban hogy is működik. Ugye mennyire más a kettő nick hozzáállása? Az első csak rizsázni/dumálni/villogni szeret, míg a második a problémára koncentrál. Lehet, hogy az első nick is megcsinálta, de mit ér vele 1 fórumon, ha titkolja a megoldást? Csak és kizárólag fényezi magát(produktum nélkül)!? Egyébként a második linken található megoldás gazdájának a a többi megoldását is meg lehet nézni. Látszik, hogy nem rizsázik(dumál) sokat, inkább valóban megoldja az adott problémákat. Kirajzolódik egy példa/minta kódot adó nick "programozói életútja". Mint ahogy még 2013-ban megoldotta ezt is. Igaz, hogy nem az elfogadott hozzászólásban, hanem az előtte lévőben van a lényeg. De ott sem a hozzászólásban, hanem a csatolt "perm_ism.php" file-ban. Ugye, hogy mennyire elrejtve! Éppen ezért nem találja meg a 'gúúgli az "ismétléses permutáció"-ra történő keresésre. Pedig elég értékes megoldás! Csakhát én az "1D vágás optimalizálás Delphiben" című törölt topic-ban írtam 2012-ben, hogy az ismétléses permutáció lenne a megoldás az 1d vágásra, ha emberi idő alatt lefutna. Gondolom ezért nem utal a topic címe az ismétléses permutációra. Sting nem hiszem, hogy belemenne olyan topic címbe, ami a nick-emhez pozitív értelemben kötődik. Nézzétek meg pl. hogy az "1d vágás" kifejezésre mennyi találatot ad a prog.hu-n a google. Ezt az egyet. Pedig 2013 óta a "beépített" rizsázó/dumáló "programozók" kitalálhattak volna egy hatékonyabb algót, mint az enyém. Csak gondolom az újságíró Sting letiltotta ezt(és az ehhez kapcsolódó) a témá(ka)t. Személy szerint én ehhez a nick-hez hasonlókat szeretnék/szerettem volna látni a fórumokon. És nem érdekel(ne), hogy a prog.hu-n, vagy a PH!-n, vagy bármelyik külföldi oldalon. A nyílt fórumok közül talán a stackoverflow a legjobb, de ott is elég sok a rizsa/duma. Na meg az ugyan működő, de közel sem optimális kód. Pl. cs++ megoldását nem találtam meg a stackoverflow-n(és más külföldi oldalon) sem. Na meg a PH! amúgy sem alkalmas arra, hogy a google megtalálja, amit keres az ember. Az itt lévő nick hozzászólása is érdekes a fórumokkal kapcsolatban. Egyrészt szerinte a fórum elsősorban "olyan kommunikációs platform, ahol az azonos érdeklődésű emberek egymással gondolatokat tudnak cserélni úgy, hogy egyébként soha sem találkoznának egymással.". -> Ez egyenlő a rizsázással/dumálással. Ez a táptalaja annak, hogy olyanok is "programozónak" állíthatják be magukat, akiknek annyi köze sincs a programozáshoz, mint nekem. Másrészt a segítségadást csak a második helyre teszi. Az én véleményem ennek pont az ellenkezője. Olyan platform(nak kellene lenni), ahol elsődleges a segítségadás(ráadásul példa/minta kóddal) és a rizsázás majdnem nulla(csak a legszükségesebbek). Egyébként meg bármire lehet indokot találni, hogy miért nem segítenek a "szakik". Végül is bármely probléma túl könnyű, vagy megoldhatatlan, vagy a kettő között van. Hasonlítsuk csak össze ennek a hozzászólásnak, és az itt lévő nick felfogását. Ugye érezzük az ellentmondást a kettő között? Sztem egyértelműen a második nick felfogása a nyerő. Csak sajnos olyan nick kevés van, akinek tudása is van, és ilyen a felfogása(segítőkész). Sőt! az olyan a nyerő, aki egyszerűen csak leszarja a kérdezőt!!! Ez ám a nyerő, kiművelt, egyetemet végzett "fórumozó programozó" felfogása/fogalmazása!! Az ilyen nickeket emelik piedesztálra a "fórumozó programozók" többsége és a nevesincs moderátorok. A PH!-n pl. nemrég azzal kapcsolatban rizsáztak, hogy érdemes-e a felhőben tárolni az adatokat? Ez ám az igazi programozási kérdés!!! Ilyenhez még a magam szintű "programozó" is hozzá tud szólni. Amúgy meg se füle, se farka az egésznek. Mindegyik fórumon akad 1-2 értelmes kódot adó hozzászólás(pl. itt(a törölt topic-ban) fel is soroltam néhányat), de 99%-ban nem ez a jellemző. Meg még pl. ez a topic is jó lenne(lehetne), ha nem rizsából állna az egész. Mert így csak pár nick p'ötting'ölése folyik ahelyett, hogy példa/minta kódok lennének.
Remélem kedves olvasó, hogy "átment", hogy mi az álláspontom ezzel a témával kapcsolatban. Próbáltam egyértelműen fogalmazni, hogy mit tartok értéknek/produktumnak.

Vissza az elejére.

Amikre "büszke" vagyok - vagyis ki vagyok én?

Ebben a részben azokat az objektív vagy szubjektív dolgokat sorolom fel, amelyeknek együttese jellemez engem. Hozzá kell tennem, hogy nem vagyok programozó. A programozgatás nekem csak hobbim.

1D vágás témakörben 2012-ben(tudomásom szerint elsőként) írtam le, hogy 2 vágásmintát hogyan kell összehasonlítani. Vagyis megállapítani azt, hogy melyik a jobb, vagy esetleg azonosnak számítanak-e.
Ugyancsak 1D vágás témakörben leírtam 1 biztos(de sajnos csak elméleti) megoldást, valamint a "véletlen"-en alapuló, de korántsem az optimális vágásmintát adó "megoldást". Az 1D vágás témakört lásd itt és itt
Egyértelműen kimondtam, hogy C#-ban az object nem őse az int-nek. Bővebben itt.
Egyértelműen kijelentettem, hogy a "9" és a "09" string ugyanaz, ha számokról beszélünk. Bővebben itt
Az előző pontot általánosságban is igaznak tartom: Ha van egy T típus, valamint annak formátum szövege, akkor a beépített/elkészített T-re_konvertál(formátum_szöveg) (implicit/explicit)függvényt/metódust kell használni, és az így kapott T típuson kell műveleteket végezni(és NEM a formátum_szövegen). Bővebben itt
C-ben az itoa(...) és az atoi(...) függvényeket, míg C#-ban string->szám konvertáló metódusokat sikerült optimalizálnom. Bővebben itt.
Magas szintű nyelvekben(ahol lehet nélkülözni a goto utasítást - tehát a nyelv nem követeli meg a használatát -), egyértelműen goto ellenes vagyok. A Goto utasításról bővebben itt.
Tudomásom szerint elsőként mutattam meg(ezen a példán), hogy az alapvető szerkesztési műveleteknek lehetne adni egy "második" funkciót/értelmezést is.
Vallom, hogy ahol maximum pár tucat soros példa/minta kódot lehet írni a fórumokban, ott azt kell(ene) adni a rizsázás/dumálás/szövegelés helyett. Számomra etalon ez a nick. Erről a témáról bővebben itt.

Vissza az elejére.